Népi mesterségek és táblajátékok
A projekt, három tudományterületet érintő tevékenységgel szolgálja a vállalt, komplex szemléletű tehetséggondozó program megvalósítását. A tevékenységek során fejlődnek a résztvevők logikai-matematikai, térbeli-vizuális inter- és intraperszonális képességei. A porjekt során nem tantárgyi ismeretek kerülnek feldolgozásra, hanem a „ismeret-gazdagítás” a cél: a résztvevők egy-egy témával foglalkoznak elmélyülten, komplex megközelítésmódot követelő területeken próbálkoznak problémamegoldással.
A programok során
- mélységben történő gazdagítás történik ugyanis több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek a tudásuk és képességeik alkalmazására;
- tartalmi gazdagítás zajlik, mert a feldolgozandó témákat a tanulókra szabottan szerkesztjük, érdeklődésüket, szükségleteiket figyelembevételével;
- a feldolgozási képességek gazdagítása történik mert a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése zajlik interdiszciplináris tevékenység közben.
A program általános célja
A program a tehetségígéretek erős oldalának támogatása mellett hangsúlyt fektet a tehetséggel összefüggő gyenge területek kiegyenlítése, a szociális készségek fejlesztésére, az konstruktív, kreatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, ráerősítve azokra a területekre, amelyekre a közoktatási intézményekben kevesebb mód és lehetőség áll rendelkezésre a pedagógusok számára.
Mindezt teszi úgy, hogy mindeközben megismerkednek a tanulók lokális környezetük kultúrájával, értékeivel, hagyományaival, a Dél-Alföld hagyományos népi mesterségeinek technikáival, amely nemzeti és helyi identitásukat is fejleszti. Mindezek, valamint a vizuális kommunikáció, a kreativitás fejlesztése mellett, cél, hogy a foglalkozásokon tanult technikákat újraértelmezve, különböző táblás játékok eszközeinek megalkotása, a játékok megismerése, új szabályok konstruálása, „házi bajnokságok” megrendezése.
A célcsoportra jellemző igény a játék, és az alkotás örömének megélése segíti a tanulók bevonódását, motivációjuk fejlesztését, a sikerélmények biztosításával a személyre szabáson, differenciáláson keresztül.
A program kapcsolódása a pályázati felhívás céljaihoz
A néphagyomány kínálta lehetőségek megismerése, mai életünk, szükségleteink szerinti újradefiniálása fejleszti a kreativitást, segítséget nyújt a fiatalok pályaorientációjában. A vizuális kommunikáció fejlesztésével a közvetlen élményszerű ismeretszerzés, a komplex érzéki tapasztalás, a konstruálás nagymértékben támogatja a tanulási képességek és a kreativitás fejlesztését.
A vizuális képességek fejlesztése azért kiemelkedően fontos, mert az emberi gondolkodás perceptuális – elsősorban képies – ahogyan eredetileg a kommunikáció is a vizualitáson alapszik. A növekvő médiafogyasztás és digitalizáció miatt a verbalitást egyre inkább a vizuális nyelv használata váltja fel, így mára elengedhetetlen a vizuális kompetenciák fejlesztése, hiszen paradigmaváltás nemcsak a kommunikációban, hanem ezzel összefüggésében a gondolkodásban is bekövetkezett.
A gyermekek veleszületett igénye és fejlődésének fontos területe játék, amelyet maga a gyermek kontrollál. A játék terében a gyermek kipróbálhat különböző viselkedési, megoldási mintákat, amelye sikertelensége esetén újra próbálkozhat, javíthatja, fejlesztheti azokat. A játék maga a kreativitás területe, ahol a legkülönbözőbb érzékszervek és mozgásszervek aktiválódnak egyszerre.
A játékokban szerzett tapasztalatok, kiépített stratégiák hatással vannak egymásra, más helyzetekre is átvihetők, így megjelenik a játék transzferhatása. A konvergens és divergens gondolkodás fejlesztése egyaránt szerepet kap, a szabályok megértésével, megtanulásával, elmondásával, a tapasztalatok megfogalmazásával, az elvek, stratégiák felépítésével. A drámapedagógia személyes és társadalmi szinten megfogalmazott problémákra érzékeny, kooperáción alapuló tanulási folyamatot biztosító eszköz. A drámapedagógia elősegíti a társadalmi befogadást, támogatja az inkluzív pedagógiát, segíti a méltányosság-elvű és interkulturális szemléletű közösség kialakítását.
